Kapcsolat

                         ▼

       FM - design Építésziroda

    2220 Vecsés, Damjanich u. 48.

             +36 (20) 984 2112

             +36 (20) 494 3096

        fmdesign1995@gmail.com

        adószám: 13815402-2-13

                     GPS: 

               É: 47°24'25.20'

               K: 19°14'36.86'

                    Térkép

                        ▲    

Facebook

Aktuális munkáink vázlatai,
skiccek, 3D látványtervek, fotók

Google+

YouTube

Szavazás

Melyik stílus áll hozzád közel?

Szavazok

► ENERGIATAKARÉKOS HÁZAK TERVEZÉSE

  Fazekas Miklós - építész, minősített passzívház tervező


A tervezendő épület energiafelhasználását a Megrendelő igényei alapján tervezzük meg. A cél: a rendelkezésre álló forrásból megfinanszírozható legtakarékosabb ház tervezése!

Figyelünk a részletekre, hogy családi háza gazdaságosan megépíthető, és a használatba vétele után alacsony rezsiköltségekkel legyen üzemeltethető.

A szemléletváltás, a megváltozott gondolkodás, az energiaárak növekedése mind-mind befolyásoló tényező.  Átalakultak a Megrendelői igények és a tervezés kiinduló szempontjai is. Mai korszerű igény, egy esztétikus, jól funkcionáló, gazdaságos, élhető épület megalkotása.

Új épületek építésekor, energiatudatos és költségérzékeny tervezéssel minimális többletköltséggel javítható a tervezett épület energiahatékonysága. Ha az  új épületet  nagy  energiafogyasztásúra  építjük,  később  már  csak  sokkal magasabb költségen, komoly kompromisszumok árán lehet javítani az energiahatékonyságát.

2021. után minden új épületnek Közel nulla energiaigényű (röviden) KNE vagy jobb besorolású épületnek kell lennie. Ennek megfelelően az, aki 2020. december 31-ig használatba veszi épületét, még enyhébb követelményeknek felelhet meg. Ennek ellenére nem célszerű megvárni a véghatáridőt, okosabb már most a fenntarthatóság és értékállóság jegyében nem csak KNE, hanem ha van rá mód minimális energiaigényűre terveztetni az épületünket. Az építési beruházások nagy értékűek és tartósak: akár 50-100 évig is fennáll egy épület, de a nagyobb felújításokig is általában eltelik 15-25 év. Gondolni kell arra, hogy a jövőben már csak KNE szintű épületek készülnek. Ha most nem KNE vagy jobb szintre készül az épület, 5-10 év múlva már elavultnak fog számítani. A ma jellemző építési gyakorlathoz képest a KNE szint elérésre fordított többletköltség idővel bőven megtérül. Egy energiatakarékos családi ház tervezésénél fontos kitűzni a célt, hogy mit szeretnének elérni, és ehhez lehet majd a legmegfelelőbb és leggazdaságosabb szerkezeteket kiválasztani.

A legminimálisabb energiát felhasználó épület a passzívház, de ha egy passzív minősítésű ház építésére az anyagi ráfordítás nem áll rendelkezésre, akkor az alacsonyabb energiafelhasználású gazdaságos épület építése lehet a javasolt megoldás.

Segítünk meghatározni a célt és kiválasztani az optimális megoldást. Figyelembe vesszük a szerkezeti igényeket, az elképzeléseket és gépészeti megoldásokat is javaslunk, figyelembe véve az anyagi ráfordítás mértékét is.

Az épületek energiafelhasználás szerinti  besorolása:

A TÁBLÁZAT NAGYÍTHATÓ!

A megépített, tanúsított épületnek az energetikai besorolása megmutatja, hogy az épület a rangsorban a minimum követelményekhez képest hol helyezkedik el. Minimum követelmény a CC kategória, ami ennél korszerűbb, jobb az a BB vagyis a közel nulla energiaigénynek megfelelő (röviden KNE), utána az AA kategória, majd az AA+, és a legmagasabb az AA++ besorolás következik. A másik irányba pedig egészen JJ-ig, vagyis a kiemelkedően rossz betűjelzésig folytatódik a skála. Ezek a magyar szabvány értékek. Ezen felül az épület lehet még passzívház is, vagy minősített passzív is, a német besorolás szerint, a PHI (Passivhaus Institut) által minősítve.

A besorolás fogalmának megértéséhez szükséges ismerni a hazai épületenergetikai követelményeket meghatározó 7/2006 TNM rendeletet. A rendeletnek vannak minimum követelményei, többek közt pl.:              

                 ■ a határolószerkezet U-értékeire vonatkozóan,
                 ■ a teljes épület hőveszteségi tényezőjére,
                 ■ a nyári túlmelegedés elfogadható mértékét is megszabja
                 ■ a használat jellege (lakóépület, iroda stb),

A miniszterelnökség által közzétett KNE általános tájékoztatója a besorolásokról.

BB   (81-100%) 

Közel nulla energiaigényre (rövidítve KNE) vonatkozó követelményeknek megfelelő

A közel nulla energiaigénynek megfelelő követelmények kielégítéséhez, az épület határoló felületein alkalmazott nagy hőszigetelő képesség elérésen felül, a megújuló energiák hasznosítására is gondolni kell. Általában elegendő ezek közül egyet alkalmazni a besorolás eléréséhez:

                   ■ délre tájolt üvegezés
                   ■ biomassza kazán
                   ■ talajkollektor
                   ■ áramfejlesztők megújuló energiával
                   ■ télikert
                   ■ hőszivattyúk

A követelmények időbeli hatályához hasonlóan a követelményszint meghatározása során is arra törekedett a Magyar Kormány, hogy ésszerűen, a beruházók számára a legnagyobb mozgásteret biztosítsa. Ennél fogva a követelmények a legenyhébb műszaki szintűre kerültek meghatározásra. Elképzelhető, hogy a követelményeket később  szigorítani  kell, ezért az egyedi helyszíni adottságoktól függően célszerű lehet az épületünket már most a KNE követelménynél 20%-kal kisebb energiafogyasztású AA besorolásúra terveztetni. Az AA besorolás elérésével biztosítható, hogy hosszabb távon se avuljon majd el az új épület.                                                                                                             lap tetejére ↑

AA  (61-80%)

Közel nulla energiaigényre vonatkozó követelménynél jobb

Az AA vagy jobb besorolás eléréséhez az előzőekben felsorolt technológiák mellett alkalmazható még a gépi szellőztető rendszerbe  épített hővisszanyerő. Ez a berendezés az épületből kilépő levegő hőjének újrahasznosítását biztosítja. Az AA+ besorolás vagy annál jobb elérése, ilyen berendezés nélkül csak nagy mennyiségű áramfejlesztő telepítésével képzelhető el.

Az AA vagy ennél jobb besorolás akkor adható, ha a hőtermelő időjárásfüggő szabályozása megoldott, a hűtési és fűtési rendszer helyiségenkénti szabályozhatósága megoldott, és az önálló tulajdonú vagy külön bérbe adható épületrészek energiafogyasztásának mérése külön legalább költségosztók felszerelésével vagy egyedi mérőkkel megoldott.

A levegő hővisszanyerő hatékony működésének az alapfeltétele, hogy az épület légzáróan tömített legyen. A kész épületen érdemes a bejárati ajtóra szerelt légtömörség mérővel felülvizsgálatot végeztetni. Bár a hővisszanyerők alkalmazása ma még általában nem jelent a beruházási,- és energiamegtakarítási költségek tekintetében minden esetben optimumot, egyre kevésbé valósítható meg korszerű lakó komfortot és egészséges életet biztosító épület a beépítése nélkül.

  AA+  (40-60%)

Kiemelkedően nagy energiahatékonyságú

 AA+ épületek besorolásának eléréséhez, már az előzőekben említett technológiák együttes alkalmazásával van mód.

AA++  (< 40%)

Minimális energiaigényű

A minimális energiaigényű ház messze meghaladja a mai követelményeket, racionális áron megvalósítható és fel van készítve olyan ma is elérhető megoldásokra is, amiknek a tömeges elterjedésére gazdasági okokból még egy kicsit várni kell. Értékálló ház születik (!) ha ezt a megoldást választják. A kivitelezési árakat itt is befolyásolja,  hogy pl. alápincézett-e, van-e tetőtér, telekadottságok, gépészeti rendszer bonyolultsága, anyaghasználat stb.   

                                                                            Galéria az épületről                                                  lap tetejére ↑


A   PASSZÍVHÁZ

legalacsonyabb energiaigényű épület

(ez külön kategória, német szabvány szerinti minősítés)

A legismertebb alacsony energiaigényű háztípus. Azokat az családi házakat, társasházakat, középületeket hívják passzívháznak, amelyek megfelelnek a szigorú követelményeknek és a német darmstadti Passzívház Intézet (Passivhaus Institut) hivatalos minősítésével rendelkeznek. Ha egy passzívházat magyar energetikai besorolás szerint kategorizálnak be, akkor az "csak" a < 40 % minimális energiaigényű besorolást kaphatja meg. A Passzívház legfontosabb kritériumai: a fajlagos fűtési hőigény nem lehet több egy évben, mint 15 kWh/m2 (ez a töredéke egy mai modern épületnek),  primer energiaigény 120 kWh/m2 évente, ellenőrizetlen légcsere legfeljebb 0,6 /óra.

Az épület energiafelhasználása szempontjából a legjobb megoldás, aki ezt a minősítést szeretné elérni, annak már a tervezés elején el kell döntenie ezt. A teleknek is meg kell felelnie, arra passzívházat kell terveztetnie és szigorú passzívház szabályoknak megfelelve kell a kivitelezést végrehajtani. A vastag hőszigetelés mellett, itt a légtömörségre is nagy hangsúlyt fektetnek. Ahhoz, hogy évente csak néhány tízezer forintos számlánk legyen, egybefüggő, szinte légzáró épületburokra, nagyon jól szigetelő falakra és nyílászárókra lesz szükségünk. Ami "légzáró" szigetelést jelent és a hozzájuk kapcsolódó szerkezeti megoldások az egész házat szó szerint körbefogva szigetelik. Hőcserélős berendezésre gépi szellőztetésre van szükség. Általában ezzel a hővisszanyerős szellőztetéssel oldják meg a hűtést és a fűtést is. Ez kiegészül még adott esetben megújuló energiaforrásokkal is. A terv megfelelést egy un. PHPP számítással a kivitelezést blower door tesztet kell igazolni. Az épület energiafelhasználása, fenntartási költsége nagyon kevés lesz, nincs szükség külön fűtésre, állandó a hőmérséklet és kiváló klímájú levegőt szívunk be. A passzívház épület felépítése kb. 20-25 százalékkal kerül többe, mint egy mai korszerű ház, az árát a mai energiaárak mellett kb. 10- 15 év alatt hozza be. A passzívház kritériumokról részletesen itt olvashat.                                                                                                    

Galéria a passzívházról

                      lap tetejére ↑


Egy elkészült épület energetikai besorolása a megfelelő tervezésen és a terv szerinti kivitelezésen múlik!



Tervezési stratégiák, meghatározások:  

Az épülettervezési módszerek összességében arra alkalmazhatók, hogy az épület hőveszteségei minél kisebbek, a potenciális hőnyerő felületek minél nagyobbak legyenek. Az, hogy melyiket alkalmazzuk azt a konkrét tervezési feladat határozza meg. 

Veszteségcsökkentő, azaz: védekező, DEFENZIV stratégia

Itt a cél a negatív áramok (télen a veszteségáram, nyáron a nyereségáram) csökkentése. Ha a benapozás feltételei a tervezési helyszínen a tereptárgyak, utcavonalak, meglévő vagy várható beépítés miatt rosszabbak, akkor célszerű ezt a stratégiát követni. Ezen feltételek teljesülése mellett a hőveszteség kicsi, kisebb tehát a beépítendő fűtőteljesítmény is. A defenzív stratégiával tervezett épületek jellemzői:

                ■ jó légzárás        
                ■ jó hőszigetelés
                ■ kompakt tömegformálás           
                ■ kis üvegezési arány

Nyereségorientált,  azaz: SZOLÁRIS, vagy INTERAKTÍV stratégia

Itt a cél a pozitív áramok (télen a nyereségáram, nyáron a veszteségáram) növelése. Jó benapozási feltételek mellett előnyösebb megoldást nyújthat a nyereségorientált stratégiával tervezett ház. A szoláris, interaktív épülettervezés jellemzői:

                ■ a tömegformálást a tájolás, benapozás határozza meg
                ■ nagy üvegezési arány (hőszigetelő, mozgatható árnyékolókkal)
                ■ energiagyűjtő elemek
                ■ nagy hőtároló tömeg

Természetesen a szoláris épületek szerkezeteit is jó hőszigeteléssel kell ellátni, a nagy üvegezési arány miatt azonban a transzmisszós hőveszteség nagyobb lesz. A veszteségek csúcsértékei mérsékelhetők, ha az ablakokon és más energiagyűjtő szerkezeteken mozgatható hőszigetelő-árnyékolókat alkalmazunk, amelyek a nyári túlmelegedésének kockázatát is mérséklik. Annak ára, hogy a nagy üvegfelületeken energiát gyűjtünk be az, hogy éjszaka vagy borult, hideg időszakokban a veszteségek nagyobbak. Ezen időszakok átvészelése érdekében szükséges, hogy az épületnek nagy hőtároló képessége legyen és a veszteségek egy részét a tárolt hőből fedezzük. Ahhoz, hogy elegendő ablakot és más energiagyűjtő felületet lehessen a kedvező tájolású homlokzatra helyezni, fel kell adni a kompakt tömegformálást. Adott fűtött térfogatot fajlagosan nagyobb külső felülettel veszünk körbe. Mindezek eredményeképpen a többnapos, borús, hideg időszakok miatt nagyobb teljesítményű kazánok, fűtőberendezések beépítésére van szükség. Magyarországon a klimatikus viszonyok miatt nyereségorientált stratégia eszköztárából télen a hagyományos fűtés; ősszel, tavasszal a passzív fűtés; nyáron pedig elsődlegesen a hőtárolás, az éjszakai szellőztetés és a levegőnedvesítés alkalmazható.                                

                                                                                                                                                           lap tetejére ↑


                                  

Egyéb meghatározások:

Zéró CO2 ház (zéroenergia ház):

Az épületnek nulla a széndioxid kibocsátása. Az ház megtermel annyi ekvivalens energiát, mint amennyit az ellátásához szükséges tüzelőanyagok révén kibocsát. Zéroenergia-háznak is nevezzük, ahol annyi napelemet szerelünk fel, amennyi fedezi az egész éves energia szükségletet. Abban az esetben ha a fűtés és melegvíz előállítás is villamos energia alapú. Ma már mód van arra, hogy az áramszolgáltatókkal köthessünk éves szaldó elszámolású szerződést, így a nyáron visszatáplált villamos energiát télen visszavételezhetjük. Más megújuló energiaforrás is igénybe vehető, külterületen a saját erdőben megtermelt fával is előállítható a hőenergia igény. Természetesen az épület energiafogyasztásának a minimalizálása elérhetőbb beruházássá teheti a zéró energiaszint elérését. Ha például fatüzelésű kandallóval fűtenek benne, de annyi napelem van a tetőn, hogy az a ház villamos energiaigényének fedezésén túl még annyi áramot visszatáplál a hálózatra, amennyi áram erőművekben való megtermelésének szén-dioxid kibocsátása egyenértékű a kandalló szén-dioxid kibocsátásával. Azonban egy lakóépületnél sokkal inkább a bekerülési költség és a várható üzemeltetési költség aránya a mérvadóbb, mintsem a ház szén-dioxid kibocsátása.                                   lap tetejére ↑

Aktív ház:

Az aktívházak maguk termelik meg a működtetésükhöz szükséges energiát, sőt, többet is termelnek, mint amire szükségük van. Ha egy ház megújuló energiákat használ és többet is termel mint amennyi az üzemeltetéséhez szükséges, akkor aktív házról beszélhetünk.  Például, ha napelemeket használunk és túlméretezzük, az épület fogyasztását meghaladó energiamennyiséget állíthatunk elő. A többlet villamos energiát a környezetében lévő egyéb fogyasztók hasznosíthatják. Éves szinten nem energiafogyasztó, hanem energia-előállító lesz.                                                                      

lap tetejére ↑

Szolár ház:

Szolár házaknak hívjuk azokat az épületeket, ahol maximálisan érvényesül az épület napenergia hasznosítása, a tudatos tervezésnek köszönhetően. Ez nem más, mint a napsugárzás energiájának hasznosítása az épület fűtési és világítási energiamérlegében építészeti, épületszerkezeti eszközökkel. Ezt munkába állítva a lehető legjobb az épület energiamérlege. A szolárházak passzív épületszerkezeti elemei az energiatakarékosságon túl természetesen más szerepet is betöltenek: ezek nem mások mint a  nyílászárók, falak, tetők. Az aktív szoláris rendszerek olyan, nem integrált elemek, melyek hasznosítják a napsugárzás energiáját (ilyen pl. a napelem, napkollektor). Ezek az elemek egyre inkább tért hódítanak és megjelennek a mindennapokban is. Nagyon fontos a természetes és optimális megvilágítás, a nyílászárók nagysága és elhelyezkedése, továbbá a tájolás ami az épület funkciójához is igazodik. Árnyékolók használata a megfelelő helyeken. Mi a tervezéskor ezeket az alapelveket alkalmazzuk minden épületünkre. Bár minden épület más, mások a szabályok, a helyi rendeletek, de a tervezett szerkezeteket úgy alakítjuk ki, hogy a napsugárzásból adódó nyereség és a fűtött szerkezeteken távozó hőveszteség aránya a lehető legoptimálisabb legyen. Az alacsony energiafelhasználású épületeket és a passzívházakat nem is lehet szoláris szemlélet nélkül megtervezni.                                                                                          

lap tetejére ↑

Öko ház:                                                                                                           

Az ökoház meghatározás nem definiált pontosan, az elterjedt nézetek szerint elég, ha néhány zöldépítési alapelvnek megfelel. Használja a szél,- a nap-, a víz- és földenergiát, építési alapanyagai lehetőleg természetesek. Alkalmas a környezetet óvó, a meglévő forrásokkal ésszerűen gazdálkodó, azokat a legkevésbé felélő életmódra, ehhez gyakran hagyományos elveket, technológiákat alkalmaznak. Lehet egy épület öko, ha a tervezés ökologikus szemlélettel történik. Tehát: alacsony toxicitású anyagokat használ, környezetbarát és a fontos célja, hogy a benne lakó emberek egészségének megőrzéséhez az épület is hozzájáruljon. Itt kap létjogosultságot a vályogtégla, és a természetes anyagokból készült hőszigetelések. A ma kapható korszerű termékek és minőségi előírások ismeretében fontos számunkra is, hogy megnézzük annak toxicitás mértékét, és a minél kedvezőbbet válasszuk. A tervezésnél fontos hangsúlyt kapnak az alapvető szabályok miszerint: természetes megvilágítás, huzatmentesség, magas operatív hőmérséklet, különösen fontos a megfelelő mennyiségű és folyamatosan biztosított friss levegő, ezért ajánlani szoktuk az ellenőrzött szellőztetést.     

lap tetejére ↑

Autonóm ház:

Vagyis a hagyományos közművektől függetlenül üzemeltethető, víz és energia területén önellátó, itt az elnevezés nem az energia fogyasztás mértékére utal. Saját kúttal, saját szennyvíztisztító rendszerrel működő épület. Energia ellátása hazánkban napelemmel, és / vagy szélgenerátorral, továbbá folyamatossága miatt egy aggregáttal biztosítható. Az ilyen energiatermelő rendszereket „sziget” üzemmódúaknak is szokták nevezni, mivel nem állnak kapcsolatban az áramszolgáltató hálózattal. Az energiát úgy képes elérni, hogy rendkívül takarékos, és igényeit hulladékhasznosításból és a természet megújuló forrásaiból nyeri. Megújuló energiák, zöld energiák, elsősorban nap- és szélenergia, biomassza és talajhő teszik lehetővé az igen alacsony energiafogyasztást. Mindamellett cél még az alacsony környezetterhelés is, ez megjelenik az alapanyagok kiválasztásában is. A gazdaságossági szempontokat figyelembe véve viszont nagyon drága. Akkor célszerű, ha rákényszerülünk az önállóságra. Az árat nagyban befolyásolja a komfortfokozat nagyságának az igénye. El kell dönteni, hogy milyen kényelmi fokozatot szeretnének elérni. Elég-e csak egy kisebb teljesítményű fotovoltaikus rendszer, (napelemes rendszer ami az energiáját közvetlenül alakítja át elektromos energiává)  vagy egy nagyobb teljesítményűt szeretnének, amivel egyszerre az összes elektromos fogyasztót lehet használni, a végső bekerülési költséget nagyban befolyásolja. Ahol közművesített a terület, ez a fajta függetlenség sokszor nem kivitelezhető, mert a közművekre való csatlakozás kötelező kritérium.                                                                             

lap tetejére ↑

Fenntartható ház:

A fenntartható háznak nevezzük, ha az épület teljes életciklusa során felhasznált erőforrások összessége kevesebb, mint amennyi az épületet befoglaló telek területére jutó erőforrások összessége. A fenntartható házak felhasználják az alacsony energiájú házak koncepcióját, a területi adottságoktól függő költséghatékony optimalizálására törekszik, nem az épületek energiaigényének minimalizálására. Az ökológiai lábnyom ezen értelmezésében a magyarországi fenntartható ház csak az ország természeti tőkéjének hozamát használhatja. Tudni kellene mérni, a telek erőforrás állományát, és azt, hogy az épület felépítése, majd a fenntartási költsége, későbbi felújítása és esetleges bontása mennyi energiát igényel. Fontosnak tartjuk, hogy költséghatékony és értékálló alacsony energiafelhasználású épületeket tervezzünk. 

lap tetejére ↑

 

Ha kérdései vannak az energiatakarékos épületekkel kapcsolatban, vagy alacsony energiaigényű házban szeretne lakni, akkor keressen az elérhetőségeimen, vagy kérjen ingyenes árajánlatot. Tervezzük meg együtt az Ön lehetőségeinek és elképzelésének megfelelő családi házat.

Várom megtisztelő megkeresését!

Fazekas Miklós építész, minősített passzívház tervező


Referencia családi házak


vissza a lap tetejére

  főoldal