Energetikai tanúsítás

Új épület esetében a tervezéskor egy előzetes energetikai számítást (ami nem tanúsítást jelent) az engedélyeztetési/bejelentési tervvel együtt kell elkészíteni, ami egy várható besorolást ad az épületnek. Az tervező nyilatkozik, hogy az épület megfelel a jogszabályban rögzített energiahatékonysági követelményeknek.

Energetikai tanúsítást a felépített házhoz a régi néven ismert "lakhatási" vagyis a hatósági bizonyítvány (használatbavétel) kiadásához kell elkészíttetni. 2015 év végéig az építési engedély kiadásakor hatályos jellemzőket vették figyelembe. Ez 2016 januárjától azonban megváltozott! Ma már a hatósági bizonyítvány kiadásakor érvényben lévő jogszabályoknak, energetikai jellemzőknek kell, hogy megfeleljen a felépített épület.

(Az energiaigény 2024.07-től a közel nulla energiaigény, vagyis már helyben termelt, megújuló energiaforrásokat is kötelezően használniuk kell a lakóházaknak, hogy az engedély/bizonyítvány kiadható legyen.) 

Menete nagyban függ az épületről rendelkezésre álló adatoktól: milyen tervek, dokumentációk állnak rendelkezésre. A szükséges számítások elvégzéséhez szükség lehet bizonyos esetekben a helyszíni felmérésre is. Ha nem állnak rendelkezésre az épület ter­vei, a tanúsítónak a helyszínen fel kell mérnie a lakás paramétereit:  a szerkezeteket, a fal­vastagságot, a lakás méretét, az épületgépé­szeti berendezéseket, a nyílászárókat stb. Az építtető, illetve a tulajdonos biztosítja a tanúsítás elvégzéséhez szükséges dokumentumokat, számlákat, a szükség szerinti mérések, ellenőrzések elvégzésének helyszíni feltételeit és a szükséges mértékű közreműködést.

 Dokumentumok amik szükségesek (ha megvannak):

          ■ Építészeti dokumentumok (alaprajzok, homlokzati rajzok, metszetek, rétegrend)
          ■ Gépészeti dokumentumok (műszaki leírás a gépészeti rendszerről)
          ■ Nyilatkozat a felelős műszaki vezető részéről a tervnek való megfelelőségről

Minden lakásra kell tanúsítvány?

A jogszabály szerint elvégezhető a tanúsítás akár egy lakásra is, de a tanúsítónak ilyenkor is az egész épület, társasház tanúsításával kell kezdeni, majd a lakás egyéni adottságait figyelembe véve korrigálja a számítást, és annak megfelelően sorolja be az ingatlant. Adás-vétel vagy bérbeadás esetén a lakásonkénti tanúsítás szükséges. Hatósági bizonyítvány (régi nevén, használatbavétel) kiadásának feltétele az energetikai tanúsítvány megléte. A társasházról ebben az esetben egyetlen összevont energetikai tanúsítvány készítése elegendő. 

Fel kell mérni a lakásokat külön-külön is?

Ha rendelkezésre áll terv az épületről, akkor nem kell felmérni. Ekkor csak az esetlegesen felmerülő eltéréseket kell számba venni (ilyenek lehetnek pl. az egyedi, korszerűsített nyílászárók stb). Ha nincs rendelkezésre álló terv, akkor annyi lakást kell felmérni amennyi típusú különböző alaprajz van. Ezután nincs más hátra, mint a lakások közti különbségek és azok, házon belüli elhelyezkedésének tisztázása.

Társasházak tanúsításának az árából lakásszámtól függően kedvezményt is tudunk biztosítani!

Épületek energetikai tanúsítványát kizárólag energetikai tanúsítói jogosultsággal rendelkező mérnök készítheti el.

Az elkészült tanúsítvány 10 évig érvényes. 

          Kivéve:  

■ Ha ez idő alatt átalakítják, vagy korszerűsítik az épületet. Abban az esetben egy újbóli tanúsítvány készítése szükséges. 

■ Továbbá, ha a követelményértékek, jogszabályok a tanúsítással kapcsolatosan megváltoznak, akkor a meglévő érvényét veszti és szintén új tanúsítvány készíttetése szükséges.

■ új épület használatba vételéhez - vagyis a hatósági bizonyítvány kiadásához kérik

■ adás-vétel esetekor - meglévő épület (önálló rendeltetési egység, lakás) ellenérték fejében történő tulajdon-átruházása esetén, már a hirdetésekben is meg kell adni az energetikai besorolás szintjét

■ bérbe adáskor - a meglévő épület (önálló rendeltetési egység, lakás) egy évet meghaladó bérbe adása esetén már a hirdetésnél is fel kell tüntetni az épület energetikai besorolását.

■ üdülőépület lakóházzá való átminősítése esetén - kötelező előírás a CC besorolás megléte

■ 500 m2 hasznos alapterületet meghaladó állami tulajdonú, hatóságoknak otthont adó épületek esetében - nemcsak a tanúsítvány elkészítése, hanem jól látható helyen történő kifüggesztése is kötelező.

■ Ha egy épületben több önálló rendeltetési egység van és az épület hasznos alapterülete összesen nagyobb, mint 50 m2 - tanúsítványt kell készíttetni a benne lévő önálló rendeltetési egységekre, ha az önálló rendeltetési egység alapterülete önmagában nem éri el az 50 m2-t.

■ Pályázathoz előírják - általában ekkor két tanúsítás szükséges. Az egyik a meglévő állapotról szóló, majd a korszerűsítés után a megvalósult állapotot rögzítő tanúsítást is dokumentálni kell. 

       Fontos tudni:

■ A tanúsítvány kiállíttatása mindig az eladó vagy a bérbeadó dolga, így a költségek is őt terhelik.

■ Meglévő épület vagy önálló rendeltetési egység eladása vagy bérbeadása tárgyában készült szerződésnek tartalmaznia kell: 

1. Annak rögzítését, hogy e rendelet rendelkezései szerint kell-e tanúsítványt készíteni (azaz az ingatlan nem tartozik a rendeletben felsorolt kivételek közé). 

2. A vevő vagy bérlő nyilatkozatát arról, hogy a tanúsítványt vagy annak másolatát az eladótól vagy a bérbeadótól átvette.

3. Az energetikai tanúsítvány egyedi azonosító kódját

■ az 50 m2-nél kisebb hasznos alapterületű épületre; Fontos: ez csak különálló épületekre vonatkozik, az 50 m2-nél kisebb társasházi lakásokra nem!

■ az évente 4 hónapnál rövidebb használatra szánt épületre;

■ a legfeljebb 2 évi használatra tervezett épületre;

■ a hitéleti rendeltetésű épületre;

■ a jogszabállyal védetté nyilvánított épületre, valamint a jogszabállyal védetté nyilvánított műemlékileg védett, helyi építészeti értékvédelemben részesült területen lévő épületre;

■ a mezőgazdasági rendeltetésű épületre;

■ azokra az épületekre, amelyek esetében a technológiából származó belső hőnyereség a rendeltetésszerű használat időtartama alatt nagyobb, mint 20 W/m2, vagy a fűtési idényben több mint hússzoros légcsere szükséges, illetve alakul ki;

■ a műhely rendeltetésű épületre;

■ a levegővel felfújt, vagy feszített - huzamos emberi tartózkodás célját szolgáló – sátorszerkezetekre;

■ a hatósági bizonyítvány kiállítását (használatba vétel) megelőző tulajdon-átruházás esetén;

■ ha ugyanabban az ingatlanban résztulajdonnal rendelkező tulajdonos szerez ellenérték fejében további tulajdonrészt;

■ a hitelszerződésből eredő kötelezettségeiknek eleget tenni nem tudó természetes személyek lakhatásának biztosításáról szóló 2011. évi CLXX. törvény hatálya alá tartozó tulajdonosváltás és bérbeadás esetén.

■ Megrendelő adatai: név, cím.

■ Ingatlan pontos címét.

■ A tanúsító adatai: neve, címe és a Mérnök vagy Építész Kamara által nyilván tartott jogosultsági száma.

■ Az összesített energetikai jellemző értékét kWh/m2-ban. (megmutatja, hogy alakja, falazata, fűtési rendszere stb. alapján, mekkora a lakás elvi energiaigénye éves szinten egy négyzetméterre)

■ A tanúsítványon szerepel egy összehasonlítási érték is, szintén kWh/m2, ami azt mutatja, hogy mennyi lenne az új szabványok alapján elfogadott elvi energiafogyasztás.

■ Százalékban is megadják, hogy az épület elvi fogyasztása mennyiben tér el a követelménytől. 100% feletti értéknél lakásunk több energiát igényel az üzemeltetéshez, mint az új építésű lakásokra vonatkozó aktuális műszaki szabványok előírása. 100% alatti érték azt jelenti, hogy a követelményértékeknél alacsonyabb energiafogyasztású, azaz jobb besorolású lesz az épület.

■ Energetikai osztályba is sorolják az ingatlant, AA++ kategória besorolástól egészen JJ kategóriáig. Ahol az AA++ a legjobb, a JJ a legrosszabb kategóriát jelenti.

■ Az energiaosztályt egy színes skálán is feltüntetik, ami segíti a könnyebb eligazodást.

■ A lakás, vagy épület energetikai tulajdonságairól tájékoztat, valamint javaslatot is tesz az energia megtakarítás lehetőségeire, korszerűsítésre és hatékony üzemeltetésre vonatkozóan. A javaslattétel kötelező, kivéve, ha nem lehet költséghatékony felújítást végezni. Ez utóbbi körbe tartozhatnak például a műemlék jellegű épületben lévő lakások.

■ A kiállítás dátuma és a készítő aláírása hitelesíti a dokumentumot. Az elkészült tanúsítványt (az előírásoknak megfelelően) a tanúsító mérnök feltölti az Országos Építésügyi nyilvántartásba, így az az e-epites oldalon ellenőrizhetővé és lekérdezhetővé válik. Hiteles példánynak az elektronikus nyilvántartásban található, azonosító kóddal ellátott elektronikus példány tekinthető. Nyomtatni bármennyit lehet belőle, a nyomtatott példányok a hiteles példány másolatai.

■ A kiállítás dátumától számítottan a tanúsítvány 10 évig érvényes. Kivéve ha a tanúsítvány hatálya alatt az épületre irányadó jogszabályban meghatározott követelményérték megváltozik, vagy az épületet bővítik, átalakítják, vagy, energetikai korszerűsítést hajtottak végre, akkor az épület energetikai minőségi osztályba sorolását ismételten el kell végeztetni.

■ Fotó melléklet. 

Tanúsítás vagy auditálás, mikor melyikre van szükség?  

Az Energetikai Tanúsítás abban az esetben szükséges, ha az épület használatbavételét kérik, vagy egy éven túl bérbe adják, vagy eladják az ingatlant. Lásd még részletesebben fentebb a - Kötelező a tanúsítvány, ha - bejegyzést. 

Auditálni viszont akkor célszerű, ha: 

        ■ épületszerkezeti és/vagy épületgépészeti korszerűsítés előtt állnak

        ■ energiahatékonysági pályázat előkészítésekor, a megtakarítás kimutatására

        ■ a saját ingatlan tényleges energiafogyasztását szeretnék megvizsgálni

Az auditálás sokkal alaposabb:

Egyedi vizsgálat. Figyelme veszi a konkrét fogyasztói szokásokat, beleértve a teljes energiafogyasztást, hűtés, fűtés, használati meleg víz fogyasztás, villamos energia, háztartási gépek, telekommunikáció, főzés stb. és az időjárást is! Egy adott épület, lakás, adott időszakbéli vizsgálatáról szól. Ezt a vizsgálatot azonban nem lehet összevetni másik épület, vagy lakás adataival. Míg az energetikai tanúsításnál kapott értéket egymáshoz lehet viszonyítani, annak az is a célja, az auditálás pedig tényleges, egyedi értéket mutat.

Az auditálás lépései:

        ■ az épületszerkezet és az épületgépészeti rendszerek szemrevételezése, az egyes elemek azonosítása, működőképességének, beállításának ellenőrzése

        ■ a szolgáltatók számláinak átnézése, fogyasztási adatok begyűjtése

        ■ a követelmények meghatározása;

        ■ a tényleges energiafogyasztás meghatározása, műszeres mérések, (ad hoc) az adott pillanatban történő adatfelvétel, adatrögzítés légállapot, térfogatáramok, hőhordozó hőmérsékletek stb.

       ■ a tényleges energiafogyasztás összehasonlítása a tervezett értékekkel, (ad hoc) eredményének az elemzése számításokkal

       ■ az energiafogyasztás csökkentésére történő javaslatok, kidolgozása számítások és becslések alapján

       ■ A kapott eredmény az épületre, a gépészeti rendszere és a fogyasztóra együttesen jellemző adatot tartalmazza. 

Az auditálás ára:

A ráfordított időtől és a feladat bonyolultságától függ. Az ár minden esetbe a Megrendelővel előzetes megbeszélés alapján kerül megállapításra. Az auditálás kifizetése is az előzetesen megbeszéltek alapján történik. 

Ma egy minősített passzívház is a magyar energetikai besorolás szerint kategorizálva "csak" a < 40 % minimális energiaigényű besorolásról kaphat Energetikai Tanúsítványt hazánkban. 

Passzívház besorolás: A Passzívház a legismertebb alacsony energiaigényű háztípus. Azokat az családi házakat, társasházakat, középületeket hívják passzívháznak, amelyek megfelelnek a német intézet által előírt szigorú követelményeknek és a darmstadti Passzívház Intézet (PHI - Passivhaus Institut) hivatalos minősítésével rendelkeznek. Az intézet az épületterveket már a tervezés szakaszában előminősíti, a kivitelezés során pedig ellenőrzi (többek közt Blower Door tesztel) és igazolni kell, hogy az épület a terveknek megfelelően valósult meg. Csak az az épület kaphat passzívház minősítést, ami ennek a szigorú eljárásnak megfelel. A hivatalos Passzívház minősítést az épületről a német Passzívház Intézet (PHI) állítja ki.